Vdelme
Veszélyeztet tényezk
Miért van szükség védelmére?
Célzott fajvédelmi programra azért van szükség, mivel Magyarországon él a faj teljes állománya és a 10 alatti számú lelhelye közül több állomány fennmaradási esélyei rosszak, bizonytalanok. A teljes állomány egyedszáma eddigi megfigyelések alapján nem változik, vagy enyhén csökken tendenciát mutat.
Élhelyének fogyatkozása
Korábbi irodalmi és herbáriumi adatok alapján bizonyított természetes élhelyeinek nagy része napjainkra felszámolódott, felszabdalódott. Élhelyvesztését elsdlegesen a Duna-Tisza közi Homokhátság buckavidékének kiterjedt erdtelepítései idézték el.
Korábbi nagyobb areájának egyik súlypontja Kiskunmajsa-Bodoglár és térségének buckavidéke lehetett, itt az elmúlt tizenöt évben végrehajtott feny telepítések felbecsülhetetlen károkat okoztak utolsó nagyobb, összefügg természetes élhelyeinek megsemmisítésével.
Jelenleg az ismert és igazolt elfordulási adattal jellemezhet, nem szélsségesen zárványjelleg természetes élhelyek összkiterjedése legfeljebb 200-300 hektár, és ezeken túl ma már alig létezik olyan valóban nagyobb kiterjedés, összefügg természetközeli homoki élhely-együttes, ahol megtalálható lenne.
Az élhely fogyatkozást, illetve felszabdalódást elidéz további jelents tényezk:
gépjárm közlekedés által okozott taposási kár,
erdészeti tzvédelmi sávok évenkénti felújítása,
illegális homokbányászat,
katonai gyakorló tevékenység következtében létrejöv talajsérülések
Élhelye minségének romlása
- Legeltetés
A homokterületen általános gyakorlat a birkalegeltetés. Egyes helyeken a faj populációit érinti a legeltetés, amely az intenzitástól függen az élhely degradálódásához (legelési és taposás kár), valamint a faj eltnéséhez vezet.
- Özönnövények terjedése
A faj élhelyéül szolgáló homoki növénytársulások számára potenciális veszélyt jelent az inváziós gyomfajok között selyemkóró (Asclepias syriaca). Az invázója nyomán megváltozik a homoki gyep szerkezete, és a fajösszetétel átalakul. Ez a Dianthus diutinus kiszorulását is eredményezi. A nagykiterjedés selyemkóróval fertzött foltok az antropogén eredet bolygatással, pl. erdgazdasági, kisebb mértékben katonai tevékenységgel, legeltetéssel, szántóföldi mveléssel érintett területeken találhatók.
- Spontán cserjésedés és beerdsülés
A gazdasági hasznosítású fafajok (Pinus nigra, Pinus silvestris, Robinia pseudo-acacia), valamint természetes állományalkotó fafajok (Populus alba, P. canescens) terjedése figyelhet meg homoki élhelyzárványokon. Terjedésük (sarjképzéssel történ felújuilásuk, terjedésük) esetenként antropogén behatás, vagy havária esemény (pl. tz) eredményeképp indul meg. Hosszú távon e jelenség homoki gyepek zárványszer bezáródásához, beszküléséhez, így élhely vesztéshez is vezethet.
Információ hiány
A tartós szegf jelenlegi állományainak megrzése a területhasználók, illetve egyéb érintett érdekcsoportok tájékoztatása nélkül elképzelhetetlen. A helyi lakosság tájékoztatása során a faj védelmén keresztül a homoki élhelyek jelentsége kiemelt hangsúlyt kap.




